Már részleges sóhelyettesítéssel is jelentősen csökkenthető a hipertónia kialakulásának kockázata.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a palackozott víz literenként több százezer apró műanyag nanorészecskét tartalmaz.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Tudományosan alátámasztott, hogy a teljes értékű, túlnyomórészt növényi alapú étrend segít megőrizni az egészséget és csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és a fehérjebevitel miatt sem kell aggódni.

Egy újabb tanulmány szerint a mesterséges édesítőszerként használt eritrit nevű cukoralkohol növeli a súlyos szív- és érrendszeri események kockázatát és elősegíti a vérrögképződést.

Egy tudományos irodalmi áttekintés szerint a fruktóz metabolizmus lehet a magyarázat az Alzheimer-kór kialakulására, és segíthet kezelésében is.

Az étkezések közötti 4,5 órás vagy annál rövidebb szünet a halálozás fokozott kockázatával jár a hosszabb időközökhöz képest egy nagy, új prospektív tanulmány szerint.

A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élel­miszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensú­lyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennye­ződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetsé­ges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.

A sófogyasztás biológiai szükséglet, az élettani folyamatok elválaszthatatlan része, viszont a túlzott sóbevitel magas vérnyomást okoz. A magas vérnyomás emeli a kardiovaszkuláris megbetegedések számát és az ebből származó morbiditást. 

A nagymértékben feldolgozott élelmiszerek és a szívbetegségek, a rák, és a halálozás összefüggése.